Szakcikkek

A lerakódott kátrány és korom eltávolítása fontos a fűtési szezon előtt.


Extravagáns megoldás kerti sütéshez, főzéshez. Láncfűrésszel beirdalunk egy farönköt, úgy hogy az alja egyben maradjon, aztán a közepébe papírt tömködünk, és valamilyen gyújtó folyadékkal meggyújtjuk. Állítólag 2-3 órán át ég. Bővebben >>

Forgalmazásához minősítő bizonylatra lenne szükség 

Gyártóktól, kivitelezőktől nemcsak elvárás, hanem követelmény is a mennél hatékonyabb, környezetbarát tervekkel és számításokkal alátámasztott tüzelőrendszer előállítása, szabványokban előírt károsanyag-kibocsátási plafonértékek betartása.

Eredeti szándékunk szerint az előző lapszámban megjelent „Bolyai Farkas – Kemencze-tan” című írás folytatásaként az öntöttvas kályhák múltja és jelene lett volna szellemi barangolásunk témája. De mint oly sokszor az életben, a jól kigondolt tervet átrajzolta a pillanat ihlete.

Az előírások ismerete irányt mutat a szakmának 

Napjainkban valamennyi szakma képviselőjének – így a kályhásoknak és a kandallósoknak is – meg kell „barátkozniuk” az érvényben lévő szabványokkal.

A Facebook-on múlt héten már közzétettük legfrissebb kandalló kiegészítő újdonságunkat, sőt attól sem riadtunk vissza, hogy a honlap kezdőképét is egy, az új hőpajzs hatásmechanizmusát magyarázó ábrára cseréljük fel, mivel nagyon fontos újításról van szó, ami érinti az össze Pilis típusú légfűtő és vízteres kandallóbetétre épülő modellünket.

Legutóbb egy kis betekintést tettünk a kandallók evolúciójába, a kémény és a kürtő kialakulásába és most folytatjuk ezt a történeti sort.

Az első kandallónak nevezhető tüzeléstechnikai berendezések a 12. és a 13. század környékén jelentek meg, ugyanis ekkor kezdett elterjedni az a kialakítás, hogy az eddigi nyílt tűzteret - amelyen főztek, sütöttek és melegítette a szobákat – kürtővel látták el, és kéménybe vezették a füstöt,  ami egészen eddig a szobák levegőjét rontotta.

Legújabb termékünk, a Benkel Flekken sütő, alkalmat adott arra, hogy kipróbáljuk mi is, mit és hogyan tudunk grillezni vele. A Benkel Flekken sütő egy olyan grillezésre kialakított alkalmatosság, amelynek kialakítása egy kandallóbetét „aljhoz” hasonlít, középső és szélső rostélyokkal, kihúzható hamuzófiókkal. Nem szeretnénk olyan kézenfekvő grillezési tippeket adni, mint hogy legyen a közelben víz, vagy ne legyen gyúlékony anyag a közelben, kisgyermek ne férjen a tűzhöz, vagy a kerti pad helye is közel legyen a sütőhöz, mert ezek olyan kézenfekvő dolgok, amiket minden ember tud.

Ha valaki veszi a fáradtságot és végignézi a vízteres kandallóbetét kínálatunkat, akkor fogja látni, hogy igyekeztünk méretek alapján és teljesítmény alapján sorba rendezni a Benkel vízteres kandallóbetét modelljeinket.

Az első és legfontosabb információ a Benkel vízteres kandallóbetétekről az, hogy mindegyik központi fűtésre köthető, tehát központi fűtéses kandalló. Éppen ez a lényege a vízteres kandallóknak, hogy minimalizáljuk a légfűtő teljesítményüket, hogy a fa elégetése által keletkező energiát ne a szoba levegőjének adják le, hanem azoknak a víztartályoknak, amelyekkel felszereljük őket.

Egy kis lecke kályha gyanánt, hogy legyen honnan elindulni

A „Hőtani alapfogalmak” címmel közölt cikksorozat befejezéseként gyűjtőtáblázatokban ismertettük a szakmában használatos és fontosabb anyagok fizikai jellemzőit, illetve a hőtanban használt fizikai mennyiségek jelzéseit és mértékegységeit. Most ezek felhasználásával kísérletet teszünk egy példa kapcsán az eddig tárgyalt témakörben, az adott képletek alapján a kapcsolódó számítások metodikájával megismerkedni.

Példa: Tételezzük fel, hogy egy étterem teraszának oldalfalán 1,5 m magas és 8 m hosszú ablakot terveztek. A hőmérséklet egy téli napon a szabadban -10 C, míg a beltérben 20 C. Mennyi a hőveszteség az ablaküvegen keresztül 1 óra alatt, ha az üveg vastagsága 6 mm?

 lamda üvegre vonatkozó értékét táblázatból keressük ki, a delta T a hőmérsékletek algebrai különbsége. Az ablakon átfolyó hőáramot a hővezetési egyenlet alapján számíthatjuk ki:

Az 1 óra alatti hőveszteség:

Ha a vonatkozó költségeket akarjuk kiszámítani, illetve a hőveszteség pótlásához szükséges hőmennyiséget, akkor más mértékegységet kell használni. A hőáramot számoljuk kW-egységben, a hőveszteséget kWh-ban.

Illetve:

Vajon valóban ilyen elképesztően nagy hőveszteséget okoz téli hidegben a tökéletesen zárt egyrétegű ablak? Példánkban azt feltételeztük, hogy az ablak belső felületén a hőmérséklet 20 C, míg a külsőn -10 C. Ez csak akkor igaz, ha az üveg mindkét oldalán erőslégmozgás lenne. Ellenkező esetben az üveg belső felületének környezetében sokkal hidegebb a levegő, mint a szoba hőmérséklete. Ugyanígy az üveg külső felületén is van egy vékony légréteg, amely melegebb
-10 C-nál. Ezt szemlélteti alábbi ábránk.

Az ábra alapján azt állapíthatjuk meg, hogy a valódi hőmérsékletkülönbség delta T nem 30 C-os, hanem csak 10 C. Tehát a valódi hőveszteség „csak” harmada az előbb számított értékeknek. Vagyis: az előbb használt képletek szerint:

A levegő hővezetési tényezője (lamda egyenlő 0,024) harmincszor kisebb, mint az üvegé (lamda egyenlő 0,8). Vagyis ha két 3 mm-es üveglapot egymástól 6 mm-es távolságra rögzítünk (termoplán üveg), akkor a hőveszteséget durván harmincad részére csökkenthetjük. Fentiekből milyen következtetéseket vonhatunk le:
- A hőveszteség számítása nem egyszerűsíthető le pusztán a képletek formális használatára. Ennél jóval bonyolultabb és összetettebb egy adott feladat megoldása.
- Könnyen rájöhetünk arra, hogy szeles időben miért nagyobba hőveszteség lakásunkban. Nem helyes az a laikus magyarázat, hogy „kifújja a meleget a szél”. A valódi magyarázat az, hogy a külső ablak és falfelületet határoló melegebb levegőréteget eltávolítja a fal és üveg síkjától az intenzív légmozgás és helyébe folyamatosan a külső környezet hideg levegője kerül. Nő a hőmérsékletkülönbség delta T és ezzel egyenes arányban a hőveszteség. Ez a magyarázata annak, hogy mi is hidegebbet érzünk szeles időben, mint szélcsendben. Érdemes elgondolkodni, hogy helyes-e a fűtőtesteket az ablak alá helyezni? Szerintem csak helykihasználás szempontjából érdemes, egyébként nem, mert növeli a hőveszteséget. Hiszen az ablak síkja előtt a fűtés során folyamatosan áramoltatjuk a meleg levegőt, ami úgyszintén növeli a külső és belső hőmérsékletkülönbséget (delta T), s ezzel egyenes arányban a hőveszteséget.
- Elképesztően nagy a hőveszteség az egyrétegű üvegablak esetében, amint fenti számításaikból tapasztaljuk. Ugyanakkor arányait tekintve a kétrétegű üvegablak nagyságrendekkel, az adott példa szerint harmincszor jobb hőszigetelő, mint az egyrétegű ablak. Megjegyzendő, hogy ugyanezen okok miatt célszerű a téli többrétegű öltözködés. Nem véletlen, hogy rendszeresen hangsúlyozzuk különféle szakmai fórumokon, miszerint a levegőnél jobb hőszigetelő nincs.
- A fenti példával pusztán apró részletét kívántuk megvilágítani a hőveszteség-számítás összetett problematikájának. A kandalló- és kályhaépítés gyakorlatában azonban nincs is szükség bonyolultabb számítások elvégzésére, ezt a feladatot lehetőleg bízzuk szakképzett épületgépészekre. Azonban a beépítő szakmabelieknek is rálátásuk kell legyen az épület adta körülmények és a hőszükséglet összefüggéseire.
Gyergyay Csaba

Tanácsok a kandallótűzterek kiválasztásához

Bizonyára tapasztalta mindenki, hogy az utóbbi néhány évben ugrásszerűen megnőtt az alternatív fűtési lehetőségek iránt érdeklődők száma. Ugyanakkor azt is érzékeljük, hogy – hála az információk bő tárházának– a potenciális érdeklődők igyekeznek jól körbejárni a lehetőségeket.

Cégünk bemutatása

"Fontosnak érezzük, hogy újságunk minden számában bemutasson olyan vállalkozásokat, amelyek nem csak a külföldről importált készülékek, építmények kereskedelmével foglalkoznak, hanem hazai munkaerőt foglalkoztatva, olyan hazai terméket állítanak elő, melyek felveszik a versenyt bármelyik külföldi gyártó termékével.

Ha visszatekintünk az elmúlt negyedszázad kandallótrendjének hazai változásaira – amely időben sok is és kevés is – akkor egy fontos következtetés mindenképpen levonható: a felhasználói igény és a gyártói kínálat a kezdeti látvány és hangulatteremtő funkciótól ma már a teljes ház gazdaságos fűtéséig nemesedett.

Hőtani alapfogalmak

1. Történeti áttekintő

 A levegő természetrajza 

Az energiahatékonyság irányában kialakult elvárások olyan feladatok elé állítják szakmatársainkat, amelyek szakszerű kezelése szerteágazó ismereteket igényel – mások mellett a levegő fizikai tulajdonságairól és viselkedéséről.
…És vegyünk egy mély levegőt!
Előző lapszámunkban tett ígéretünkhöz híven folytatjuk a levegő természetrajzával összefüggő, a kéménnyel, az égési levegővel és a friss légbevezetéssel kapcsolatos tudnivalók szélesebb kibontását.

Beszéltünk már arról, hogy kandalló vásárlás előtt mi mindent kell figyelembe venni. Szinte már mindenki fejből fújja, hogy kémény, füstcsonk méret, kifűtendő szoba mérete, légfűtő vagy központi fűtésre köthető vízteres.

A vízteres kandalló sajnos még mindig egy homályos folt a legtöbb ember számára, nem tudják, hogy mit jelent, nem ismerik olyan széles körben, mint a hagyományos légfűtő kandallókat. Pedig a vízteres kandallók egyik legnagyobb előnye az, hogy központi fűtésre köthető és éppen ezért képes arra, hogy kiváltsa a gázfűtést.

Időnként szinte bármilyen praktikát is alkalmazunk, előfordulhat, hogy korom telepszik meg a kandalló tűzterünk üveg ajtaján, ami rontja a tűz látványának élvezetét.

A kandalló ajtókban használt üveg fontos szerepéről hajlamosak vagyunk elfelejtkezni, azonban nem csak a látvány, a tűz élvezetéhez járul hozzá, de egyáltalán nem mindegy, hogy milyen üveget építenek be abba a kandallóbetétbe, amit elhelyezünk otthonunkban.

Új válaszok a szakmai elvárásokra