/Megjelent: VGF&HKL szaklap 2021. januári számában/
A kályhás-kandallós szakma közelmúltban szerzett egyik legfőbb tapasztalata az, hogy a fafűtés elterjedése immár sürgetően igényli az épületekben kialakított égéstermék-elvezető berendezés meglétét. A tervezéskor-kivitelezéskor mellőzött kémények okozta anomáliákra az idei esztendőtől érvényes uniós jogszabály is rávilágít, ugyanis e direktíva kimondja, hogy az elkövetkezőkben csak olyan épületek vehetők használatba, melyek közel nulla energiaigényűek, azaz a teljes energiafelhasználásukat legalább 25 százaléknyi megújuló energiatermelés biztosítja. Ily módon a kályhák-kandallók iránti kereslet is bővülhet, ennek azonban a kémény megléte meghatározó feltétele.
A magunk mögött hagyott esztendőt értékelő elemezéseket olvasva, hallgatva, kevés olyan vélemény van, mely nem azzal indul, hogy igen nehéz, borzalmas, kínosan szokatlan évünk volt. Ez nagyjából igaz a kályha- és kandallóépítő szakmatársak tekintetében is. Főleg a vírushelyzet első szakaszában tűnt kétségbeejtőnek a jövő, hiszen kifejezetten lakásokban, zárt térben, a megrendelők otthonában készülő tüzelőberendezések építései, megkezdett munkái maradtak félbe; megrendelések, szerződések teljesítései tolódtak határozatlan messziségbe.
Maradj otthon, dolgozz otthon – volt az intő felszólítás. Az aránylag rövid ideig tartó tavaszi pandémia-helyzetben sok egyéb mellett feléledt az ősi vágy a tüzelésre. Akinek volt évekig használatlan cserépkályhája, kandallója – vagy meglévő kéménye, melybe a sufniban őrzött vaskályháját beköthette –, régi tüzeléstechnikai tudását leporolva, használatba vette e berendezéseket. Mások a szabadtéri grillezésben lelték örömüket. Soha nem látott mértékben növekedett az épített vagy előre készre gyártott grillezők iránti kereslet. Hasonlóképpen a kemencék iránti érdeklődés is sokszorozódott. A kályhás szakmában ez volt az egyedüli pozitív hozadéka a pandémiának. S e körülménynek egy igen lényeges tanulsága is megfogalmazható, jelesül, hogy kémény nélkül hiába a tüzelés iránti késztetés, füstelvezető nélkül nem lehetséges beltéri tüzelés: annak ellenére, hogy a lakosság körében feléledt és biztatóan növekszik a hagyományos tüzelés igénye. A kályhás-kandallós mesterek számtalanszor szembesülnek a megrendelők dilemmáival, hogy kémény hiányában milyen utólagos építéssel, költséggel és megoldással lehetne kialakítani az égéstermék-elvezetőt.
Ami a fatüzelés jövőjét és fejlődését még biztatóbbá teszi, az a 2021-es év kezdetétől érvényben lévő, a lakóépületek energiatakarékosságára vonatkozó EU-s irányelv és az ezek alkalmazását szabályozó kormányrendeletek, a január elsejétől a lakásépítéseket támogató állami intézkedések, és nem utolsósorban a lakásfelújítási állami programok részeként a hitelkedvezmények.
Új építésű lakások
A 2010/31 EU irányelv építőiparra vonatkozó legfontosabb előírása, hogy 2020. december 31-ét követően csak „BB” vagy annál jobb besorolású, közel nulla energiaigényű épület nyerhet használatbavételi engedélyt. (Megjegyzendő, hogy ennek hatályba lépését a kormány fél évvel meghosszabbította.)
Számunkra legfontosabb és a kályhás szakmát legjobban érintő aktualitás, hogy a „BB” osztályozás elnyeréséhez az építmény teljes energiaszükségletének 25 százalékát megújuló energiából kell biztosítani. Ezeknek közismerten rövidített sora a nap-, a szél-, a víz-, a geotermikus energia, valamint a biomassza. Ez utóbbin belül a fatüzelés érinti érzékenyen a kályhás-kandallós szakmát. Kétségtelen, hogy a legelterjedtebb és a biomassza kategóriában a legkedveltebb alapanyag a fa, és ennek cserépkályhában vagy kandallóban történő hőhasznosítása. Árnyalja a képet, hogy a 7/2006 TNM rendelet negyedik melléklete csak nagyon indokolt esetben teszi lehetővé alapfűtésre az olyan biomassza berendezések telepítését, amelyeknek beavatkozási ideje egy hétnél gyakoribb. Márpedig a fatüzelésű cserépkályhák és kandallók manuális kezelése a fűtési folyamat teljes ideje alatt elengedhetetlen feltétel. Fontos megjegyezni, hogy e szigorú kritérium csak az alapfűtésre vonatkozik, és nem szabályozza a tartalék-, illetve kiegészítő fűtési módok lehetőségeit.
A Nemzeti Energiastratégia akcióterve és előrejelzése 2021. január elsejét követően évente 30-40 ezer új épület létrehozásával számol. Ezek energiaellátását már a szigorú követelményeknek megfelelően kell biztosítani. Ez az építőipar minden résztvevőjének nemcsak biztató jövő, hanem komoly kihívás is. De szakmánk számára csak akkor, ha az építőipar fellendülése együtt jár az adekvát kéménytervezéssel és -építéssel is.
Meglévő ingatlanok felújítása
A lakásfelújítást tervező, gyermekes háztartások várhatóan újabb támogatott, kedvezményes, illetve vissza nem térítendő hitelből is finanszírozhatják lakásuk korszerűsítését. Az ingatlan.com adatai szerint 2020-ban 425 ezer lakóingatlan hirdetését adták fel a magánszemélyek és az ingatlanközvetítők. Átlagban 18 százalékukat felújítandóként kínálták eladásra. Az újszerűek és felújítottak aránya 30 százalékos volt. Becslésük szerint akár 100 ezer ingatlan felújítása, korszerűsítése kezdődhet meg ebben az évben. Ez azért fontos és jó hír, mert eddigi tapasztalataink szerint a felújításokkal egy időben sok esetben korszerűsítik és bővítik meglévő fűtési rendszerüket is. Gyakorta még az is megtörténik, hogy kémény hiányában még ennek pótlását is vállalják. Ebből is kitűnik, hogy bár az egyedüli támogatandó cél a minél korszerűbb ingatlanok építésének koncepciója, azonban a hagyományos fűtési módokhoz köthető kémények mellőzése tetemes anyagi következményekkel járó mulasztás. Egy újonnan épülő házban egy kémény – lehetőleg a nappaliban – és a hozzá vezető aljzatbetonba süllyesztett légcsatorna nem képez arányaiban olyan nagy költséget, hogy érdemes legyen lemondani róla, már a tervezés fázisában.
Arra biztatunk és kérünk tehát minden szakmabeli tervezőt és kivitelezőt, hogy tanácsadással, jó szándékú felvilágosítással ne le, hanem rábeszéljék az ügyfeleket a kémény szükségességére. Hassanak a hozzájuk forduló érdeklődőkre, megrendelőkre oly irányba, amely akár új épület építésekor vagy meglévő felújításakor lakásonként legalább egy kémény és kültérből bevezetett égéslevegő-csatorna kialakítását eredményezze. Ezek megléte már alapot adna arra, hogy a cserépkályha vagy kandalló ne csak nosztalgikus vágy, elérhetetlen álom, hanem biztató objektum legyen a majdani fatüzeléshez.
Gyergyay Csaba
okl. gépészmérnök
BEN-KEL Kft.
