Abszolút alapvető kérdés, ha kandallót vagy fatüzelésű kályhát üzemeltet otthonában: vajon elegendő égési levegőt kap-e a tűz? Sokan úgy gondolják, hogy a tűzrakáshoz csupán a tüzelőanyagra van szükség, pedig az optimális égéshez elengedhetetlen a megfelelő oxigénellátás is. A levegőhiány nem csupán a lángok erejét csökkenti, de jelentősen rontja a hatásfokot és növeli a káros füstgázok kibocsátását is. A rossz égés miatt vastag koromréteg rakódhat le a kéményben, ami komoly tűzveszélyt jelent.
Ebben a cikkben eloszlatjuk a tévhiteket és bemutatjuk, miért olyan kritikus a precíz légáramlás beállítása a kandallóban. Megtudhatja, mennyi levegőre van pontosan szükség a fa tökéletes elégetéséhez, és hogyan érheti el a legnagyobb hőteljesítményt a legkevesebb környezeti terhelés mellett. Olvasson tovább, hogy kandallója ne csak melegítsen, hanem a lehető legbiztonságosabban és leggazdaságosabban működjön!
Az égéshez szükséges levegőmennyiség
Az égés folyamata minden tüzelőanyagnál két szakaszból áll: a meggyulladásból és a tüzelőanyag elégetéséből.
Az égéshez szükséges levegőmennyiség az oxigénszükségletből állapítható meg: 100 térfogatrész levegőben 21 térfogatrész oxigén van.
1 kg fa elégetéséhez 4,2 m3 levegőre, azaz 0,88 m3 oxigénre van szükség.
Könnyen kiszámítható például: egy 24 kW teljesítményű vízteres kandallóbetét a használata során, óránkénti 8-10 kg fa eltüzelése mellett körülbelül 30-40 m3 levegőt használ fel optimális esetben. A fából felszabaduló gázok nem keverednek teljesen a levegő oxigénjével, ezért többet kell bejuttatnunk, mint ami elméletileg a tökéletes égéshez szükséges.
Tapasztalati tényezők szerint a légfűtéses és vízteres kandallóbetétek tényleges levegőszükséglete körülbelül 1,8-szorosa a számított értéknek (míg a kályháknál ez az érték magasabb, körülbelül 2,9). Ezzel kalkulálva a tényleges levegőszükséglet 60-70 m3 óránként.
Ugyanakkor a felesleges többletlevegő felmelegítéséhez energiát pazarolunk. Ez egyértelművé teszi, hogy nemcsak a túl kevés levegő hátrányos, a túl sok ugyanolyan kedvezőtlen a hatásfokra tekintettel. Meg kell említeni, hogy a légfelesleg-tényező szinte minden szakirodalomban más és más; 1,5-3 között mozog az érték, attól függően, hogy az égés mely szakaszában számolunk, milyen tüzelőberendezést üzemeltetünk, és milyen környezeti paraméterek érvényesülnek.
Égési levegő bevezetésének módjai
A kandallóbetét tűzkamrájába történő levegő betáplálás kétféle módon történhet.
Az egyik az eddig használt módszer a belső laktér levegőjéből, a tűztér frontrészéről történt.
Ahogy az épületek szigeteléstechnológiája fejlődött, egyre korszerűbb nyílászárók és szigetelőanyagok tömítik a lakásokat, kényszerítve ezzel a külső levegő bevezetés használatának elterjedését. Ez a levegő betáplálás másik módja. (Megjegyzendő, hogy már az XIX. század második felében is létezett friss légbevezetővel ellátott tüzelőberendezés.) Ebben az esetben külső légforrásból légcsatornán keresztül juttatjuk az égéshez szükséges levegő mennyiségét a kandalló tűztérbe. Mind primer mind szekunder égési levegő adagolására is felhasználhatjuk.
Néhány készülékben a primer levegő adagolását termosztát szabályozza, ez méri a távozó füstgázok hőmérsékletét és ennek megfelelően vezérli a levegőcsappantyút.
A külső égési levegő bevezetésének módja történhet direkt módon a tűztérbe, vagy a konvekciós téren át a szoba belső levegőjéhez adagolva, melyből táplálkozik a kandallóbetétünk. E második módszer nemcsak az égéshez szükséges levegő mennyiségét biztosítja, de elláthat minket is oxigénnel valamint a párhuzamosan működő levegőt fogyasztó készülékeket is, amennyiben azok nem rendelkeznek saját külső levegő bevezetéssel.
A kintről beáramló friss levegő a konvekciós térben felmelegszik, sterilizálódik, majd bekerül a szoba levegőjébe, ezzel frissítve, fertőtlenítve azt. Szükséges megemlíteni, hogy egy személy óránként 25 m3 friss levegőt használ el, miközben szén-dioxidot és vízgőzt termel. Amennyiben nem megoldott a lakás szellőztetése, friss levegő hiányában penészesedés, oxigénhiány lép fel, amely álmosságot, fejfájást, sőt betegségeket is okozhat. Érdemes odafigyelnünk ezen – olykor nem kellően figyelembe vett – tényezőre, hiszen jelentősen befolyásolja a közérzetet, sőt akár életeket is menthet.
A kandalló optimális tüzelésének titka a pontosan szabályozott égési levegő biztosításában rejlik. A megfelelő mennyiség és a helyes bevezetési módok kulcsfontosságúak ahhoz, hogy a fa ne csak égjen, hanem tökéletesen elégjen, minimális korom és károsanyag-kibocsátás mellett. Ne feledje, a jól beállított légellátás nem csupán a fűtőértéket maximalizálja és a tüzelőanyag-felhasználást csökkenti, de jelentősen növeli kandallója üzembiztonságát is. Rendszeres karbantartással és a légáramlás tudatos kezelésével Ön is elérheti a legmagasabb hatásfokot, biztosítva a meleg, kellemes otthoni légkört.
Írta: Gyergyay Benedek, okleveles gépészmérnök
